A neve: Zélandia.
Tudósok szerint Zélandia a 8. kontinens (már ha az eredetileg 7 kontinenses felosztáshoz ragaszkodunk, ha a hatoshoz, akkor a 7. A lényeg, hogy új.) Zélandia ismertségét nagyban gátolja, hogy elég tetemes része víz alatt van. Ami nincs víz alatt, arról már hallhattunk: új hívják, Új-Zéland és egy rakás sziget, aminek Új-Kaledónia a neve. Ezekről a tudósok sokáig azt hitték, hogy csak szigetláncok, de nemrégiben kiderült, hogy egy 1,89 millió négyzetkilométeres, külön kéregtábla részei – azaz tulajdonképpen Zélandia legmagasabb hegycsúcsairól beszélünk.
Mitől kontinens egy földdarab?
Ahhoz, hogy valamit kontinensnek nyilvánítsanak, a következő kritériumoknak kell megfelelnie:
- Viszonylag magasan kiemelkedik az óceán fenekéből.
- A magmás, a metamorf és az üledékes kőzet változatosan megjelenik rajta.
- A környező óceáni aljzathoz képest vastagabb és kisebb sűrűségű a kéreg.
- Jól meghatározott határai vannak egy olyan terület körül, ami inkáb kontinens, semmint mikrokontinens vagy kontinenstöredék.
Eddig nem álltak rendelkezésre elég jó műholdas felvételek ahhoz, hogy a negyedik kritérium is bizonyítható legyen, de a legújabb kutatások szerint Zélandia közel sem olyan töredezett, mint eddig hitték. Az adatok szerint Zélandia nagyobb, mint Madagaszkár, és majdnem akkora, mint India.
A Zélandia név egyébként 1995-ből származik, egy Luydendyk nevű kutatótól, aki egyébként oszlopos tagja a most futó projektnek is. Akkoriban azonban még nem az új kontinensre használta ezt a szót, csak így nevezte összefoglalva Új-Zélandot, Új-Kaledóniát és a környező területet.
Addig is, mi izgatottan várjuk, vajon tényleg felülírhatjuk-e iskolás földrajzi ismereteinket, és elkönyvelhetjük-e Zélandiát a legújabb kontinensnek!
