Stílus

Divat az öko: legyünk tudatosak a ruházkodásban is!

A fogyasztói társadalom részeként mindannyian beleesünk, beleeshetünk az indokolatlan felhalmozás csapdájába. Így van ez az öltözködésben is. Pedig egy kis odafigyeléssel, egy kis tudatossággal itt is sokat tehetünk önmagunkért és a környezetünkért.

Ha beírjuk a keresőbe a „ruhakölcsönzés” kulcsszót, különböző szalonok és üzletek listáját kapjuk, amelyekből báli, alkalmi vagy esküvői ruhákat kölcsönözhetünk, vagyis egy bizonyos összeg ellenében néhány napig használhatjuk az általunk kiválasztott ruhákat és a hozzájuk illő kiegészítőket. Ezek a kölcsönzők sok esetben olyan magas árat kérnek, amit a hétköznapi, szűkösebb anyagi helyzetben lévő emberek nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak megfizetni. Bizonyos szempontból érthető a magas ár, hiszen a szalon szeretné hiba nélkül, épségben visszakapni a ruhát, és ennek garantálására az egyik (legjobb?) módszer, ha olyan összeget kér a kölcsönzőtől, amiért cserébe az minden bizonnyal mindent elkövet annak érdekében, hogy egy folt se kerüljön arra a bizonyos ruhára. Másrészt azonban felmerül a kérdés, hogy miért csak bizonyos társadalmi szint felett van lehetőség igénybe venni ezt a szolgáltatást, a kevesebbet keresők pedig miért vannak ebből (is) kizárva.

Fotó: iStock.com/kurmyshov

Fotó: iStock.com/kurmyshov

Ez utóbbi kérdés akkor merült fel bennünk, amikor egy cikket olvastunk, amelyben leírták, hogy egyre nagyobb kultúrája van bizonyos országokban, hogy jobb minőségű, tervezői és jellemzően hazai márkás menyasszonyi, báli, vagy más alkalmi ruhát kölcsönözhessenek azok is, akik szűkösebb anyagi körülmények között élnek.

Saját ruha – de minek?

Ha a szívünkre tesszük a kezünket, szinte biztos, hogy a legtöbben elő tudnánk kapni a szekrényünkből jó pár olyan darabot (ruhát, szoknyát, nadrágot, pulóvert, cipőt), amit egynél több alkalommal nemigen viseltünk, talán el is felejtettük, hogy ott lógnak a gardróbban. Egy alkalom miatt szinte kidobtuk az ablakon azt a jó pár ezer forintot, mert „kellett egy ruha” egy családi összejövetelre vagy céges rendezvényre. Mindenki eldöntheti, hogy megérte-e, vagy sem, s aki megteheti, az a jövő héten is megteszi, csak hogy elmondhassa, az a ruha az övé, az ő tulajdona. Így halmozzuk fel a sok felesleges tárgyat, mert nemcsak a ruhavásárlással, de szinte mindennel így vagyunk. A fogyasztói társadalom, a birtoklás rabjai lettünk. De vajon tehetünk-e ellene?

Fotó: iStock.com/g-stockstudio

Fotó: iStock.com/g-stockstudio

A ruhaipar sötét oldala

A ruhaipar hallatán talán csak addig jutunk el, hogy eszünkbe jutnak a csillogó üzletek, ahol (kedvesen?) fogadnak bennünket, próbálgatjuk a különböző fazonokat, színeket és méreteket, majd fizetés után elégedetten indulunk haza. És bele sem gondolunk, hogyan kerültek azok a ruhák a kedvenc boltunkba. Pedig a manapság olyan divatos tudatos életmód nemcsak az étkezésre és/vagy a sportolásra kellene hogy kiterjedjen, de a vásárlásra, így a ruházkodásra is. Már ha valóban komolyan gondoljuk ezt a tudatosságot.

Merthogy a ruhaiparnak is megvan a maga sötét oldala: nem egy ázsiai, afrikai vagy dél-amerikai országban, amelyek jelentős részt képviselnek a ruhaipari exportban, nagyon rosszak a munkakörülmények, a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben, esetenként éhbérért kénytelenek dolgozni, sok helyen gyakorlat a gyermekmunka alkalmazása is. Ezek a tényezők nagyban hozzájárulnak az alacsony árszínvonalhoz. Hogy kevesebbért vehessük meg azt a „kis feketét”, amit majd talán kétszer is felveszünk.

De nemcsak ez az egyetlen negatívuma a „fast fashion”-nek. Egy felmérés szerint a textilipar az egyik legszennyezőbb iparág a világon. Ezért forul elő viszonylag gyakran, hogy a különböző természet- és környezetvédelmi szervezetek (többek között a Greenpeace) kifogásolják a gyártási folyamatokat, például az előállítás környezetromboló hatását vagy az felhasznált energia pazarlását.

Félreértés ne essen: nem a vásárlással van baj. Hanem a túlfogyasztással, a tárgyak felesleges felhalmozásával, az egyes termékek ki nem használásával, az ész nélküli birtoklással. Vagyis ha tehetjük, válasszunk inkább a környezetre és egészségre káros, rövid élettartamú holmik helyett olyan darabokat, amelyek környezetkímélő módon készültek, hazai termékek, valamint egészséges és tartós használatra alkalmasak.