Felbecsülhetetlen hatással van az agyműködésre, mivel olyan hírvivő anyagokat (dopamin és szerotonin) szabadít fel a szervezetben, amelyek jó közérzetet teremtenek.
A gyerekek ösztönösen tudják ezt. Mintha ismernék a sportélettan tudományát, az izomfejlesztő, aerob, és anaerob mozgások váltakozásának élettani hatásait, a küzdő és csapat sportok személyiségfejlesztő lehetőségeit, sőt mintha az állóképességet illetve robbanékonyságot fejlesztő mozgásokról is olvastak volna tudományos értekezéseket. Ha hagyják őket szabadon mozogni, napi tevékenységeik közé pontosan annyi rohangálást, fára mászást, hintázást, focizást, bukfencezést, és verekedést iktatnak be, amennyire egészséges testi és szellemi fejlődésükhöz szükségük van. A problémák azonban már kisiskolás korban elkezdődnek, amikor naponta minimum ötször negyvenöt percet kell mozdulatlanul egyhelyben ülniük. S akkor még a házi feladatok elvégzéséről, s lassan napi három órát elérő kütyü nyomogatásról nem is beszéltünk. A nagy mozgásigényű gyerekek erre rosszul reagálnak. Részben belőlük lesznek az alulteljesítő, magatartás zavarosnak bélyegzett, vagy csupán fej és has fájós gyerekek. Az ideges, konfliktusokat nehezen kezelő, altatókon, nyugtatókon élő, rosszkedvű felnőttek.
Ezért a legfontosabb tanács, amit gyerekeinknek, szeretteinknek adhatunk: soha ne hagyd abba a sportolást!
