Józsa Judit, Józsa János és Julianna, Európa-szerte ismert, neves korondi keramikus népművészek harmadik gyermekeként, Székelyudvarhelyen született. Az elemi iskolát Korondon, a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte el. Érettségi után egészségügyi szakdolgozóként szerzett oklevelet, másfél évig a székelyudvarhelyi kórházban dolgozott.
Józsa Judit kerámiaszobrász egyik alkotásával
Fotó: MTI/Bruzák NoémiS
Szülei műhelye volt a második iskolapadja. Első kisplasztikáját, – egy keresztfára boruló öregasszonyt – „Szeretet” címmel, – 11 évesen mintázta. 1994-ben viszont úgy döntött, hogy Magyarországra költözik. Budapesti első bemutatkozása óta, – 1995-től – már közel kétszáz egyéni és csoportos kiállítása volt, alkotásai eljutottak a tengeren túlra, az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába is.
Józsa Judit 2009-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet, 2010-ben a Női Esélyegyenlőségért díjat, míg 2012-ben a Világ Magyarságáért Művészeti díjat vehetett át. Nemzettudatossága a társadalmi szerepvállalásaiban és művészi munkájában egyaránt megnyilvánul. Az a célja, hogy olyan témákat dolgozzon fel évente megújuló tárlataiban, amelyekre addig nem, vagy csak elvétve került sor a magyar képzőművészetben, különösen a szobrászatban.
Kiállításaival nemcsak esztétikai élményt szeretne nyújtani a szellemi-lelki értékekre fogékony látogatónak, hanem egyúttal történelmet, művelődéstörténetet, asszociációs látást is. Fő célja az igényes, minőségi, színvonalas, értéket képviselő, magyar képző-, ipar- és népművészeti alkotók és alkotásaik bemutatása, árusítása. A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban május 9-ig lehet megtekinteni azt a kiállítását, ami éppen Székesfehérvárról érkezett vissza Budapestre.
