Otthon

Nyugalomban fagyizni a Ferenciek terén?

Ha minden részlet szép is lesz egyszer, az összhatás így borzalmas marad

A jelenlegi Belváros, pontosabban a Ferenciek tere 1900-ban kapta meg a mai a mai formáját, amikor elkészültek a Klotild Paloták, amelyeket az építtető főhercegnőről neveztek el. A Habsburgok alaposan bevásároltak itt, mert a tér déli részén lévő hatalmas épületet Ferenc József emeltette. Északon a Belvárosi Takarékpénztár épülete – amelyet mi Párizsi Udvarként ismerünk inkább – zárta le a teret. Már csak az Erzsébet-híd hiányzott a nagy műhöz, amit 1903-ban adtak át.

01_bpft

Azt a mai budapesti ember el sem tudja képzelni, milyen kellemesen nagyszerű volt átsétálni a hídon a budai oldalra, ahol az akkor teljesen másképp kinéző, nagyvilági Döbrentei tér fogadta, mögötte a hol romantikus, hol meg inkább vad, mint regényes Tabán. A Rác és a Rudas fürdő között ivókutak ligetekkel, napernyős kiülőkkel.

02_bpft

A Várkertbazár után – közvetlenül a Vár alatt, ahol most egy zöld sáv és a parkoló van – egy meglepő, tengeri fürdőhely hangulatát idéző sétányon a Fiume Hotel.

03_bpft

Ez a világ 42 évig élt, már nem abban a fényében ugyan, mint 1919-ig, de aztán a második világháború jóformán elsöpört mindent.

04_bpft

Az új Erzsébet-híd csak 1964-re lett készen, addig a tér amolyan zsákutcás villamosvégállomásként működött, és kellemetességet csak az 1952-ben nyitott Jégbüfé adott a környéken, de az nagyon…

Az új híd elkészülte után az élet – és vele a nagy forgalom – visszatért a környékre, de az ettől nem lett élvezhetőbb hely. Zsúfolt, koszos volt és büdös. Nem segített ezen az első, aztán a többi aluljáró és közlekedési alagút sem, sőt, az akkor Felszabadulás térnek nevezett rész teljesen elvesztette emberi léptékét, szerethető jellegét.

Az átzúduló forgalom nem engedte meg a parkolást, annak hiányában meghaltak az boltok, áruházak, és senki nem akart többé erre sétálgatni. Nem lehet nosztalgiázni a rendszerváltás előtti állapotokon, az már lepusztulás korszaka volt.

05_bpft

A 2010-es évek nagyszerű fejleménye, hogy a Klotild Paloták kezdtek magukhoz térni. Előbb az északi épületet hozták rendbe olasz pénzből, ahol egy szálloda mellett megnyílt a Buddha-Bar étterem is. Ez az épület most ismét gazdát cserél5, és katari tulajdonba került. A déli palotából – amit most újítanak fel – Marriott Hotel lesz.

06_bpft

A Párizsi Udvar lassan elkészül, tulajdonosai – jogosan – büszkélkednek munkájukkal.

Ha minden palota készen lesz, megint szembesülni fogunk azzal, hogy a forgalom tönkretesz mindent. A frissen felújított, kicsinosított épületek egy-kettőre ismét mocskosak lesznek, és kellemetlen élmény lesz kilépni belőlük az utcára.

Nem is olyan régen sok-sok terv volt, hogyan lehetne csillapítani a Belváros forgalmát, élhetőbbé, sőt szerethetővé tenni ismét ezt a városrészt.

07_bpft

Jobbnál jobb látványtervekért lelkesedhettünk.

08_bpft

Nekem teljesen mindegynek tűnt, hogy busz vagy villamos – azért az utóbbi jobb volna –, csak ne legyen zaj és bűz, legyen több fa, és nyissanak ki újra a boltok.

09_bpft

Aztán valami elfogyott. Lehet, hogy csak a pénz? Vagy az ötletek is? Esetleg a bátorság?

10_bpft

A Ferenciek terén betömték a forgalmi alagutat, az aluljáró fele megmaradt a metró miatt. Ahogy a forgalom is. Ami változatlanul a Belváros és minden emberi tevékenység gyilkosa. A Kossuth Lajos utca borzasztóbb, mint valaha.

Kérdés, ha elkészült a Párizsi Udvar, és beköltözködtek a két Klotild Palotába, nem lehetne újra gondolni a tér és környezetének rendezését? Valahogy úgy, ahogy szemben a Várkertbazárt és Lánchíd utcát rendbe lehetett hozni.

Úgy szeretnék a város közepén nyugodtan fagyizni a kölykökkel, mint régen.


(A bejegyzés képei a Fortepan oldalairól, illetve az egykori BKK nyilvános terveiből származnak.)