Egyáltalán nincs min csodálkozni.
Az okostelefonokon, számítógépen és egyéb digitális kütyükön felnövő gyerekeink sokszor nem szemtől szemben harcolnak egymással, hanem azonnali pofonokat és sértéseket osztogatnak a neten keresztül. Sokszor gúnyolják, megalázzák egymást – és az a tény, hogy hazánkban minden negyedik-ötödik fiatal elégedetlen magával, még fájóbbá teszi ezeket a gyűlölködő megjegyzéseket. Az, akire irányul a bántás, ugyanis sokszor igaznak érzi a megjegyzéseket, hiszen nem gondolja magáról, hogy szép, csinos, okos vagy elég erős lenne. A közösségi médiumok nem azt a képet erősítik, hogy egy kamasz próbálja elfogadni önmagát, fogja fel a változás időszakának ezt a korszakot, hanem épp ellenkezőleg. A látszólag tökéletességet mutató szelfik, az agyonretusált, a telefonok különböző szűrőivel felturbózott fotók azt az érzést közvetítik a gyerekeknek, hogy aki nem ilyen, az valójában sérült, gyenge – így akár bántható is. A szóbeli bántalmazás pedig legalább olyan sebeket ejt, mint a fizikális.
Fotó: Shutterstock
A csúfolódás és a bullying
A bullying, avagy a gyűlölködés, zaklatás globális és egyre erősödő jelenség, az ennek leginkább kitett korosztály pedig az úgynevezett Z-generáció (az 1995-2010 között születettek). Ebből a tényből kiindulva indította el a Sprite üdítőitalmárka július elején a kampányát, és ennek részeként szervezett nemrégiben egy kerekasztal-beszélgetést. Dienes Angéla pszichológus a bullying definíciójáról azt mondta, bár éles határ nem húzható, de érezhető a különbség a viccesen ugratás és a fájdalomokozás között. A bullying során tudatosan bántanak, ártanak valakinek, és nemcsak egy-egy alkalommal, hanem rendszeresen, amíg az áldozat vesztesnek érzi magát, pszichésen sérül.
Azért arcoskodik, mert elhanyagolják
„Gyakori, hogy valaki azért válik bántalmazóvá, mert egy másik környezetben elhanyagolják, netán éppen ő az erőszak célpontja. Ez persze nem menti fel az illetőt, de fontos tudni, hogy ilyen okok is állhatnak a háttérben. Azaz az osztálytársaival szembeni agressziója vagy a közösségi médiában való ’arcoskodása’ egy eszköz az őt ért sérelmek vagy figyelemhiány kompenzálására” – folytatta a pszichológus.
A beszélgetés másik résztvevője, Csalár Bence divatújságíró – aki extravagáns öltözködése miatt kap gyakran beszólásokat élőben és Instagram oldalán is – szerint a gyűlölködők általában többen összeállva járnak, úgy gúnyolnak másokat. „De ha az egyikükkel valahogy sikerül elbeszélgetned, megtörni a jeget, akkor a társai is leszállnak rólad. Hiszek abban, hogy megfelelő kommunikációval sok helyzetet lehet kezelni” – tette hozzá Bence, akivel videó is készült a kampányhoz.
Fotó: Shutterstock
Nagy Imola márkamenedzser erre reagálva mondta el, hogy a Sprite is a kommunikáció és a szeretet erejére építve üzen – mind az áldozatokank, mind a bántalmazóknak. Az #iloveyouhater (=„szeretlek utálkozó”) hashtag használatára bíztat: ha a bullyingnak kitett személy megérti, hogy aki őt bántja, az talán maga is áldozat, akkor képes jobban elfogadni a beszólásokat, átértékelni azokat. Ugyanakkor egy ilyen pozitív reakcióval akár le is szereli a gyűlölködőt.
Mindezek mellett Dienes Angéla szerint a passzív megfigyelők, akik szó nélkül végignézik, ha zaklatnak valakit előttük, szintén felelősek, támogatják a bullying ’létjogosultságát’. Pedig ha páran egyszerre fellépnének a bántó személy ellen, sokat tehetnének rövid és hosszútávon is.
Beszéljünk róla!
Magyar Barbinak (youtuber és cukrász), a humoros megközelítés segített. „Régebben, amikor egy videómra több gonoszkodó kommentet kaptam, főleg a túlsúlyom miatt, egy barátnőm azt mondta, hogy az is lehet, hogy aki írta, az egy 11 éves kisfiú, és ha élőben találkoznánk, megszeppenve elszaladna. Ha erre gondolok, mindig elnevetem magam, és ma már el tudom engedni, ha bántó megjegyzést írnak” – mesélte.
“Önismeretet igényel, hogy el tudjuk engedni a bántásokat, és felismerjük magunkban az értéket. ĺgy könnyebben semlegesek tudunk maradni, és esetleg arra is képesek vagyunk, hogy kedves szavakkal vagy egy humoros visszaszólással meglepjük a támadó felet – ez pedig nagyon hatékony védekezés lehet”– tette hozzá a pszichológus.
Az “Oltsd a szomjad! Ne engem.” szlogennel szintén erre utal: a magunkba fordulás vagy épp dühkitörés helyett egy laza válasz sokkal hatásosabb reakció lehet a beszólásokra. Ezáltal azt is megmutatjuk, hogy kiállunk magunkért, vállaljuk azt, akik vagyunk.
A pszichológus szerint a prevenció, az érzékenyítés lenne a legfontosabb. Hogy az iskolákban és otthon beszéljenek a gyerekekkel arról, hogy egy személyiség sok rétegből áll, nem csak abból, amit elsőre látszik. Ez kiskorban a gyerekben önmagától még nem tudatosul, ehhez kell már bizonyos érettség. De iskolai foglalkozásokkal, a család támogatásával ez a szemlélet normává tudna válni.
A Sprite a Z-generációsokat célozva többek közt az említett véleményvezérek bevonásával segíti az érzékenyítést, szemléletformálást. Barbi és Bence követői közt számos fiatal van, akiknek ők a maguk tapasztalatára és módszereire alapozva tudnak tanácsot adni.
