Tény, hogy a dohányzás és a tüdőrák között egyértelmű kapcsolat van: a kissejtes tüdőrákos esetek nagy részében a beteg dohányzott vagy dohányzik is. Ám a nem kissejtes tüdőrák mögött olyan okok is állhatnak, mint a légszennyezés, vagy éppen a füst belélegzése.
Passzív dohányzás
A dohányos emberek egyre több helyen nem gyújthatnak rá, ezzel is védik azokat az embereket, akik nem szeretnék a káros anyagokat belélegezni. Ám a saját autójában, otthonában mindenki azt csinál, mit akar: sokan pedig nem figyelnek arra, hogy a környezetüket, gyerekeiket, rokonaikat füstfelhőbe burkolják. A passzív dohányzás pedig igen veszélyes, és akár tüdőrákot is okozhat. Akár gyerekről, akár felnőttről beszélünk, aki belélegzi a dohányfüstöt, az olyan, mintha maga is dohányozna. Amerikában ötből két felnőtt és a gyerekek fele passzív dohányos, és 7300 ember hal meg közülük tüdőrákban évente, pedig sohasem gyújtottak rá.
Fotó: iStock.com/DragonImages
Azbeszt és radon
Az azbeszt nevű ásványról sokáig nem tudták, micsoda károkat képes okozni az emberi szervezetben. Mivel hő- és tűzálló, jó szakítószilárdságú, és szigetel is, sok épület, pala építésénél használták fel annak idején. Már két évtized is eltelt azóta, hogy az építőiparban egyáltalán nem használják, de sok régebben épült lakásnál, garázsnál van még jelen, és ha nem szakértő bontja le, a kiáradó por súlyos károkat okozhat a tüdőben: tüdőrák és mellhártyarák is kialakulhat. Ha az építőiparban dolgozunk, vagy egy családtagunk teszi ezt, jó tudni, hogy ruháján is hazahozhatja az apró azbesztrészecskéket. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy az udvarban lebontásra ítélt épület tartalmaz-e azbesztet, kérjük ki szakértő véleményét, mielőtt hozzányúlnánk.
A radon már nem ásványi anyag, hanem gáz, nincs szaga, nincs színe, de a talajban, a vizekben és a levegőben is megtalálható. A dohányzás után ez a második olyan anyag, ami a tüdőrák kialakulásáért felelőssé tehető, főleg akkor, ha belélegezzük az apró részecskéket. Hogy lakásunkban van-e radonszennyezés, szintén szakértő derítheti ki.
Légszennyezés
Minél szennyezettebb a levegő a környezetünkben, annál több káros anyagot lélegzünk be. Ez már a terhesség alatt is hathat a babára, nem is beszélve a későbbi évekről. A szennyezett nagyvárosi levegőben élőknél gyakrabban lépnek fel légúti fertőzések, allergia, asztma, és sajnos a tüdőrák is gyakoribb körükben. Az International Agency for Research on Cancer adatai szerint csak 2010-ben 223 ezer ember halt meg légyszennyezettség okozta tüdőrákban a világon.
Fotó: iStock.com/seksan mongkhonkhamsao
Rákkeltő anyagok a környezetünkben
Akár a szennyezett levegő útján, akár a munkánk miatt, de sokféle rákkeltő hatású anyaggal találkozhatunk, amik mind növelik a tüdőrák kialakulásának esélyét. Ilyen az arzén, a dízel kipufogógáz, a króm, nikkel, kadmium, kátrány és korom. Megfelelő védőfelszereléssel védekezhetünk ezek ellen, de a légszennyezés elkerüléséhez már nagyobb léptékű változásokra van szükség az életünkben.
Genetikai háttér és a környezet hatása
Sajnos akinek a családjában fordult már elő tüdőrák, az nagyobb eséllyel lesz később maga is beteg: ha szülő vagy testvér volt beteg, kétszer akkora eséllyel számíthatunk a rákra mi is, főleg akkor, ha fiatalon kapta meg a betegséget. A tüdőráknak tehát lehet genetikai háttere, de a kutatók vizsgálják a hasonló környezet hatásait is: ilyen a nikotinfüggőség, a passzív dohányzás, az adott épület, ahol generációk laktak, és még sorolhatnánk.
