A fűszer jellegű, gasztronómiai különlegességnek számító, Magyarországon is elterjedt szarvasgomba sokféle földalatti gomba gyűjtőneve. Ezek a gombák szimbiózisban élnek a gazdanövénnyel, erdei fák gyökereivel.
Fotó: shutterstock
A szarvasgombák rejtett, földalatti életmódja egy szokatlan stratégiának köszönhető: a csészegombák (Pezizales) fejlődése során a termőtest fokozatosan bezárult, majd a földfelszínről egyre mélyebbre, a föld alá került. Ugyanakkor a talajfelszín alatti lét megnehezítette a gombák terjedését, ezért illatossá váltak, hogy a rájuk találó állatok segítségével messzi területekre is eljuthassanak.
Fotó: shutterstock
A legenda szerint a szeptember-októberi párzás előtt álló gímszarvasok a 18. századi híres francia szakács, Brillat-Savarin által a „konyha gyémántjának” nevezett gombától kapnak erőre. Az olasz zenei romantika egyik jeles képviselője, Rossini a „gombák Mozartjaként” beszélt róla.
Európában mintegy 10 szarvasgombafajt fogyasztanak, melyből a három legnagyobb értéket képviselő és nagy mennyiségben előforduló faj a francia szarvasgomba (Tuber melanosporum Vittad.), az isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum Pico) és a nyári, vagy más néven burgund szarvasgomba (Tuber aestivum var. uncinatum Chatin). Ezek közül a nyári szarvasgomba bír Magyarországon a legnagyobb jelentőséggel. Ezt az illatos földalatti gombát tömegével gyűjtik hazánk erdeiben.
Fotó: shutterstock
A szarvasgomba ára akár évente is változhat, hiszen míg 2017-ben elérte az 500 eurós kilónkénti árat, tavaly a kimagasló termésnek köszönhetően nem ment ez az ár 140 euró fölé. Ahogy láthatjuk, így lassan ez a különleges luxustermék is elérhetővé válhat szinte bárki számára, ahogy ezt az egyre növekvő számú szarvasgombász-turista csoportok is mutatják, akik közül egyre többen kutatják speciálisan erre a célra képzett kutyákkal az erdőt.
Az egyik legfontosabb kérdés a szarvasgombával kapcsolatban, hogy vajon meddig fogyaszthatjuk még? A skóciai Stirling Egyetem kutatása szerint hamarosan vége az ínyenc időknek. A melegebb és szárazabb éghajlat súlyos gazdasági, társadalmi és ökológiai következményekkel jár, ráadásul a folyamatot a gyakoribb hőhullámok, erdőtüzek, növényi járványok fel is gyorsítják. Így aki teheti ne hagyja ki a szarvasgomba adta lehetőségeket.