Otthon

Elindult hazafelé Zoltán, a magyar fekete gólya

A lábára erősített GPS jeladó adatai szerint elindult Afrikából hazafelé Zoltán, az első olyan fekete gólya, aminek az útvonalát indulástól érkezésig nyomon tudták követni a szakemberek – és a világhálónak köszönhetően mi is. Most pedig azt nézhetik végig az érdeklődők, hogy hogyan repül haza.

Nem Zoltán az egyetlen gólya, akinek a lábára jeladót erősítettek. A szakemberek 2015-ben Beára és Jenőre, 2016-ban Zoltánra és Kornélra szereltek GPS jeladót. A madarak nevét a befogásuk napján aktuális névnap és nemük alapján választják – olvasható a Gemenc Zrt. honlapján, ahol nyomon is tudjuk követni Zoltán hazafelé tartó útját.

Csitár, 2017. március 4. A Báró nevű fehér gólya (Ciconia ciconia) a Nógrád megyei Csitár határában 2017. március 4-én. A madár a legkorábban hazaérkezett jeladós fehér gólya. MTI Fotó: Komka Péter

Archív felvétel. Csitár, 2017. március 4.
A Báró nevű fehér gólya (Ciconia ciconia) a Nógrád megyei Csitár határában 2017. március 4-én. A madár a legkorábban hazaérkezett jeladós fehér gólya.
MTI Fotó: Komka Péter

Azért Zoltán az egyetlen fekete gólya, amelynek nyomon követhettük, illetve most is megfigyelhetjük az útvonalát, mert Kornélnak „nem volt kedve” melegebb éghajlatra repülni, így végül a Szegedi Vadasparkban telelt. Zoltán azonban felkerekedett, így lett az első jeladós fekete gólya, amelynek teljes, 12 ezer 200 kilométere útját megfigyelhették a szakemberek az őszi vonulás kezdetétől a tavaszi visszatérésig 2016–2017-ben – olvasható ugyancsak a honlapon.

Ez a céljuk a megfigyeléssel

A jeladók által gyűjtött információk feldolgozásával a fekete gólyák életmódjának jobb megismerése és a megszerzett ismeretek széles körű közzététele a célja a Gemenc Zrt.-nek, a Duna-Dráva Nemzeti Parknak, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek és a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesületnek közösen. Ezzel a technológiával olyan helyeken is figyelemmel tudják kísérni a madarak útját, ahol másfajta megfigyelés nem lehetséges. Az útvonal kirajzolódásával föltérképezhetők a vonulás során leselkedő veszélyeztető tényezők, valamint pontos információkat kaphatnak arra vonatkozóan, hogy a madár nappal vagy éjjel mozog-e, mennyi időt tölt mozgással naponta, mekkora utat tesz meg, a vonulás során megszakítja-e hosszabb-rövidebb időre útját, és hogy hol telel – olvasható az oldalon.