Otthon

Napégésre csak tejfölt ne! Így nyugtassuk meg helyesen a bőrünket

Számtalan házi praktikát ismerünk a leégésre, és nagyon enyhe esetekben ezek talán használnak is, de jó tudni, mikor érdemes orvoshoz fordulni, főleg gyerekek esetében.

A házi patika kimeríthetetlen. Napégésre aztán pláne. A tejföltől a nyers krumplin át a disznózsírig a hűtő és a spájz egész tartalmát „nyugodtan” a bőrünkre kenhetjük, biztos, hogy mindegyik „csak jót” tehet vöröslő, fájó bőrünkkel. Akkor is, ha további fájdalmat okoz. Persze ez nem igaz. Ha úgy esünk haza a strandról, hogy bőrünk vörös, fáj, húzódik, akkor inkább keressük fel az első ügyeletes patikát, drogériát vagy akár benzinkutat, és ott kérjünk kifejezetten napégésre kitalált hűsítő és gyógyító hatású, vény nélkül is kapható szert. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor másnapig valóban a házi patika marad, de csak akkor, ha nem vagyunk lázasak, nincsenek más tüneteink is a vörös bőrön kívül, nem szédülünk, nincs napszúrásunk, és úgy általában jól vagyunk. Ha a gyerek égett le, és nem csak épp hogy megpirult, hanem erős fájdalmai vannak, hőemelkedése van, akkor jobb, ha mielőbb  megmutatjuk orvosnak. Inkább menjünk ezerszer feleslegesen, mint egyszer akkor nem, amikor tényleg kellene.

Fotó: iStock.com/Nadezhda1906

Fotó: iStock.com/Nadezhda1906

Miért nem jó a tejföl?

Alapvetően tejfölt, sőt, egyik tejterméket sem úgy alkotta meg az anyatermészet, hogy az gyógyítsa a megégett bőrt. Hűsíteni tudja, hiszen hideg és kellemesen krémes, zsírtartalma pedig jólesik a feszülő, kiszáradt bőrnek, de meggyógyítani nem képes. Ha pedig túl sokáig magunkon hagyjuk, kosz ragad bele, akkor még rosszabbul is járunk vele, mint ha csak borogatnánk égő testrészeinket. Mármint vizes ruhával. Sokan ugyanis tejfölös vagy túrós pakolást, dunsztolást javasolnak a leégésre, ami mondanunk sem kell, cseppet sem hasznos, hiszen nem engedi lélegezni a bőrt.

Óvatosan a jéggel!

Egy másik elterjedt módszer a jégkockás borogatás, hosszan tartó jegelés, ami hatékonyan csökkenti ugyan a fájdalmat, és enyhíti az égést, de ha nem vagyunk óvatosak, még fagyási sérüléseket is beszerezhetünk az égésiek mellé. Próbálkozzunk inkább hűtőhideg vízbe mártogatott vizes lepedővel, vagy szigorúan szappanmentes langyos fürdővel, de ne hagyjunk magunkon jégkockákkal teli zacskót!

Alkohol és a zöldségosztály

Szintén rossz ötlet alkoholtartalmú kencével vagy tonikkal hűsíteni a bőrt. Miközben az alkohol elpárolog, valóban jó érzést nyújt, de kifejezetten szárítja amúgy is megviselt bőrünket, így a gyógyulást is nehezítheti. Ugyanezen elv mentén az ecetes, citromleves, szódabikarbónás borogatásokat is felejtsük el. A nyers krumpli, hagyma, bármilyen, hűtőben talált gyümölcs vagy zöldség, vagy a vízzel kevert kukoricaliszt nagyjából a tejföllel egyenértékű „jó tanács”.

Fotó: iStock.com/paultarasenko

Fotó: iStock.com/paultarasenko

Ami tényleg hat

Egyre több lakásban tartanak cserepes növényként Aloe verát, és ez nyáron még jobb ötlet, mint télen. A megégett, sérült bőrt kenjük be a levelekből kinyert péppel, ez legalább bizonyítottan hűsít, nyugtat, csökkenti a gyulladást, regenerál, és a fájdalmat is csillapítja. Hasonlóan gyulladáscsökkentő hatású lehet, ha lehűtött gyógyteába mártjuk a borogatást. A leggyakrabban a kamillát, a körömvirágot ajánlják, de vigyázzunk, mert ha még sosem próbáltuk őket borogatásként, allergiás reakciót is okozhatnak.

Az igazi tennivalók

Ha leégtünk, akkor első teendőnk annak eldöntése, szükségünk van-e orvosra. Ha nincs, akkor irány a patika, ahol direkt napégésre kifejlesztett szerek között válogathatunk – még jobb, ha mindig van a táskánkban egy ilyen spray. Ezek után otthon fontos, hogy ne menjünk a napra, óvjuk a bőrt, igyunk megfelelő mennyiségű folyadékot, hiszen a szervezetet hidratálni kell. Ha állapotunk romlik, hányinger, szédülés, fejfájás jelentkezik, még több hólyag jelent meg a bőrön., vagy belázasodtunk, akkor menjünk mielőbb orvoshoz! Gyerekek esetén akkor is érdemes ellátogatni az ügyeletre, ha a csemete közérzete jó, de nagy testfelületen égett meg a bőre. S persze nem árt vigyázni arra sem, mivel védjük őt a káros napsugarak ellen…

Égési sérülés a naptejtől

A walesi Ashley Martin 50 faktoros naptejjel kente be ötéves fiát a strandon, ám aztán Oscar egyre rosszabbul érezte magát. A kisfiú sírva panaszolta apjának, hogy ég a bőre, és egyre nagyobb hólyagok jelennek meg rajta. Nem a napsütés volt a hibás, hanem a naptej. Oscart a kifakadó, hatalmas hólyagok miatt a sürgősségire kellett bevinni, ahol kiderült, hogy komoly égési sérüléseket szenvedett egy kémiai reakció miatt, amiért a napvédő krém felelős. Oscar élete végéig heges maradhat, és az eset óta alig mer kimenni a szabadba. Jó tanulság ez arra, hogy alaposan nézzük meg, milyen terméket használunk – a tavalyról maradt kencéknél például először a szavatossági idő megnézésével kezdjük.