Siker

Így veszi el az eszünket a forró nyár

Minél magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála, annál rosszabbul működik a koncentrálóképességünk. Így nemcsak dolgozni, de tanulni is szinte lehetetlennek tűnik. Hogyan segítsünk magunkon és a kötelezőkkel bajlódó gyereken?

Bőrünk – testünk belsejével ellentétben – nem 36–37 fokos, hanem hűvösebb. Ha a körülötte lévő levegő is eléri a 32–33 fokot, vagy ennél is tovább melegszik, akkor a bőrünk is melegedni fog. A szervezet ekkor izzadással kezdi hűteni magát, és megterhelő munkába kezd.

Ha nem bírjuk a meleget, vagy a kánikula hosszan elhúzódik, az egészséges szervezet is jelezheti, hogy ez már sok. Vérnyomásproblémák, bágyadtság, fejfájás, étvágytalanság, akár szívritmuszavar is jelentkezhet.  Még ha elég folyadékot is iszunk, és az izzadással elvesztett sókat pótoljuk, akkor is fáradékonyság lép fel, fizikai teljesítőképességünk csökken, és sokkal kevésbé vagyunk képesek koncentrálni is.

Fotó: iStock.com/AntonioGuillem

Fotó: iStock.com/AntonioGuillem

A diákok érzik meg a legjobban

Sajnos az év végi hajtás és az érettségi is kora nyárra esik, amikor az egyre melegedő idő miatt a diákok tanulmányi eredményei is romlani kezdenek. Figyelmetlenné válnak, szórakozottak, mindenhol lennének inkább, mint az iskolában. Otthon is nehezebben koncentrálnak, nem megy a magolás, az összefüggések keresése. Egy amerikai kutatás tízmillió diák eredményeit elemezve derítette ki,  hogy minél melegebb van odakint, a diákok annál rosszabbul teljesítenek. 32 Celsius-fok felett minden fél fok további melegedés egy százaléknyit ront a teljesítőképességen. Azok a tehetősebb diákok, akiknél otthon van légkondi, előnyösebb helyzetben írják a házi feladatukat, és persze a légkondicionált iskolákban tanulók is jobban teljesítenek a többiekhez képest.

Az északi országokban természetesen egyértelműen kevesebb probléma akad a meleg miatt a diákokkal, és az ő teljesítőképességük emiatt is lehet picit magasabb. Az otthoni nyári házi feladatok megírását, a könyvek olvasását igyekezzünk a borúsabb, esősebb napokra időzíteni, vagy délelőttönként rávenni a gyereket, mert akkor jobban oda tud figyelni, mint a délutáni hőségben.

Mi a helyzet a felnőttekkel?

Nyári napokon nemcsak a diákok szenvednek, de mi felnőttek is. Az esős napokon fél órával több időt töltünk a munkahelyünkön, ám ha vígan süt a nap, alig lehet minket munkára bírni. Természetesen a legnehezebb helyzetben a fizikai munkát végző munkások vannak, akik kint olvadnak a negyven fokban, de hiába a légkondis iroda, a számítógép előtt sem teljesítünk túl jól. Energiaszintünk alacsony, fáradtnak érezzük magunkat, ha csak tehetjük, lazítunk, és kritikai gondolkozásunk is kihagy – azaz könnyebben csináljuk azt, amit mondanak nekünk. Mit tehetünk?

Fotó: iStock.com/AntonioGuillem

Fotó: iStock.com/AntonioGuillem

A nyarat nem tudjuk megállítani, de szeptemberig tartó szabadságot is igen nehezen kérnénk főnökünktől. Muszáj valamiképp kicselezni a fáradó agyunkat. Védjük a lakást és az irodát is a tűző napfénytől, használjunk légkondit, vagy ha úgy könnyebb, keljünk fel pár órával korábban, hogy friss levegőben dolgozhassunk. Cserébe ebéd után tarthatunk egy kis sziesztát, amikor pihenünk, kikapcsolódunk, esetleg szundítunk. A hétvégéken igyekezzünk minél többet a szabadban lenni, strandolni, hogy hét közben kevésbé sajnáljuk magunkat a kimaradó nyári programok miatt. Bár az étvágyunk is csökken, fontos, hogy rendszeresen együnk könnyen emészthető ételeket, mert az agyműködésünkhöz szénhidrátokra van szükség – ráadásul leesett vércukorszinttel a melegben is hamar rosszul leszünk. Ha autóban ülünk, kapcsoljuk be a légkondit, vagy ha nincs, használjunk szivargyújtóról is működtethető, esetleg elemes ventilátorokat. Hűtsük a tarkónkat vizes törölközővel, viseljünk napszemüveget, vezessünk óvatosabban, hiszen koncentrálóképességünk és türelmünk is kevesebb a nyári melegben.